Hírek

Szerdán a Parlament zöld utat adott azoknak az új szabályoknak, amelyek az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatásuk csökkentésére kötelezik a cégeket. Az Európai Parlament 374 szavazattal, 235 ellenszavazattal és 19 tartózkodás mellett jóváhagyta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló, amely arra kötelezi majd a vállalatokat, valamint, termelési és forgalmazási láncban részt vevő partnereiket, szüntessék meg vagy mérsékeljék tevékenységeik emberi jogokra.

A képviselők szerdán jóváhagyták a platform-munkavállaló jogainak megerősítését célzó új szabályokat. A Parlament és a Tanács által februárban kialkudott, és szerdán 554 szavazattal, 56 ellenében és 24 tartózkodással elfogadott új szabályok célja, hogy biztosítsák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását, valamint hogy korrigálják a színlelt önfoglalkoztatást. Emellett – az Európai Unióban először – szabályozzák az algoritmusok munkahelyi használatát.

Szerdán a Parlament új szabályokat fogadott el a csomagolás fenntarthatósága és a csomagolási hulladék csökkentése érdekében. A rendeletet, melynek célja a folyamatosan növekvő hulladékmennyiség kezelése, a belső piaci szabályok harmonizálása és a körforgásos gazdaság fellendítése, a képviselők 476 szavazattal, 129 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadták el.

A most elfogadott szabályoknak köszönhetően jobban megéri majd, és könnyebb lesz a javíttatás, kevesebb hulladék képződik, és hátszelet kapnak a javítással foglalkozó vállalkozások. Kedden a Parlament 584 szavazattal, 3 ellenében és 14 tartózkodás mellett elfogadta azt az irányelvjavaslatot, amely megerősíti a fogyasztók javításhoz való jogát.

Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme. A képviselők kedden 563 szavazattal, 7 ellenében és 17 tartózkodás mellett fogadták el azt a jogszabályt, amely kiterjeszti az emberkereskedelem elleni küzdelem és megelőzés, valamint az áldozatok jobb támogatása érdekében hozott jelenlegi intézkedések hatályát.

A képviselők csütörtökön elfogadták a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén uniós gázpiacra való bevezetését elősegítő terveket. A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása.

A csütörtökön elfogadott reform stabilabbá, megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá teszi az uniós villamosenergia-piacot. A Tanáccsal már egyeztetett szabályokat – melyek egy rendeletből és egy irányelvből állnak – 433 szavazattal, 140 ellenében és 15 tartózkodás mellett, illetve 473 szavazattal, 80 ellenszavazattal és 27 tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament elfogadta az uniós migrációs és menekültügyi politikát megreformáló tíz jogszabályjavaslatot. A migrációs nyomásnak kitett uniós országok segítséget fognak kapni a többi tagállamtól. A tagállamok által nyújtott támogatás formája lehet menedékkérők átvétele saját területükre, vagy pénzügyi hozzájárulás a fogadáshoz, vagy operatív és szakmai támogatás nyújtása. Az új paktummal az úgynevezett dublini szabályok is módosulnak.

Szerdán a Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén.

A képviselők a szerdai zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak. A 464 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 65 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.

Kedden a képviselők hivatalosan is elfogadták a Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Az új szabályok az emberi egészség és a környezet védelme érdekében csökkentik az ipari létesítményekből, valamint a nagy sertés-, és baromfitelepekről származó káros kibocsátásokat. A Parlament 393 igen szavazattal, 173 ellenében és 49 tartózkodással elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát taglaló, valamint 506 igen szavazattal, 82 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadta az ipari kibocsátási portálról szóló új rendeletet.

Az új digitális személyazonossági keret az uniós polgárok számára határokon átívelő digitális hozzáférést biztosít a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz. A csütörtökön elfogadott és az uniós miniszterekkel már egyeztetett rendelet szerint ez az új digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi majd a polgárok számára, hogy anélkül azonosítsák és hitelesítsék magukat online, hogy kereskedelmi szolgáltatókat kellene igénybe venniük.

A képviselők szerdán arra figyelmeztettek, hogy a demokrácia több tagállamban visszaszorul, és bírálták a Bizottságot, amiért nem tesz az uniós értékek védelméért. Az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által januárban jóváhagyott értékelésében a Parlament tudomásul vesz néhány konkrét pozitív fejleményt, mint az új lengyel kormány jogállamiság és a médiaszabadság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.

Az EP jóváhagyta Ukrajna hosszú távú pénzügyi támogatását, a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának felállítását és a többéves uniós költségvetés ezekhez szükséges kiigazítását. A képviselők kedden megszavazták a többéves pénzügyi keretnek, azaz az EU hosszú távú költségvetésének a felülvizsgálatát. Erre többek között azért van szükség, hogy létre lehessen hozni egy 50 milliárd eurós pénzügyi alapot, az Ukrajna-eszközt.

Az új uniós jogszabály az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítását irányozza elő 2050-ig. A tagállamokkal létrejött megállapodás után most elfogadott rendeletjavaslat hármas célt szolgál: a természet helyreállításán túl elősegíti a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását.

Az új szabályok célja, hogy növeljék a polgárok választási kampányokba vetett bizalmát, és segítsék a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet. A Parlament kedden új szabályokat fogadott el a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról, amelyek átláthatóbbá és a beavatkozással szemben ellenállóbbá teszik a választási és népszavazási kampányokat. Az új szabályok szabályozni fogják a politikai hirdetéseket, különösen az online hirdetéseket.

A hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztett növények esetében fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a Parlament. A képviselők 307 szavazattal, 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon.

A Parlament megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul hirdető állítások tilalmát előíró javaslatot. A 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett ma elfogadott irányelv nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő üzleti gyakorlatokkal szemben, hogy hitelesebb információk birtokában dönthessék el, mit vásárolnak.

2024.1.16. - A Parlament kedden új szabályokat fogadott el a számottevő üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása érdekében, összhangban az uniós és globális éghajlati célokkal.

A képviselők szerdán elfogadták az európai egészségügyi adattér létrehozására vonatkozó álláspontjukat, melynek célja, hogy megkönnyítsék a személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést. Az új európai egészségügyi adattér lehetővé tenné a polgárok számára, hogy ellenőrizzék személyes egészségügyi adataikat, és megkönnyítené a biztonságos adatmegosztást kutatási és nonprofit célokból.

Kedden a Parlament zöld utat adott annak az új jogszabálynak, amely a stratégiai nyersanyagok ellátásbiztonságát hivatott javítani az EU-ban. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály célja, hogy az EU önellátóbb és versenyképesebb legyen ezen a téren. Ehhez a jogalkotók szerint az adminisztratív terhek enyhítésére, az innováció általános ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására lenne szükség.

A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése. A képviselők 426 igen szavazattal, 125 ellenszavazat mellett és 74 tartózkodással elfogadták a jelentést, amely a Parlament álláspontját fejti ki az uniós kormányokkal folytatandó tárgyalások előtt.

A képviselők készek, hogy tárgyaljanak a kormányokkal az új, nehézgépjárművek, köztük a buszok és teherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó szabályokról. A képviselők szigorú szén-dioxid-kibocsátási célokat szeretnének elérni a közepes és nehéz tehergépjárművek tekintetében, beleértve a hivatásos járműveket (például szemeteskocsikat, billenőkocsikat vagy betonkeverőket) és buszokat.

A Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a javításhoz való jog megerősítését és a tömeges fogyasztás környezeti hatásainak csökkentését célzó új intézkedésekről. A Parlament kedden 590 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta tárgyalási álláspontját arról az új jogszabályjavaslatról, amely tovább erősíti a fogyasztók javításhoz való jogát.

A képviselők és a tagállamok között már elfogadott „adattörvény” célja az innováció ösztönzése az adatokhoz való hozzáférés akadályainak felszámolásával. Az új jogszabály előírásokat állapít meg az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások (pl. a dolgok internete, ipari gépek) használata során keletkező adatok megosztására vonatkozóan, és lehetővé teszi a felhasználók számára az általuk generált adatokhoz való hozzáférést.

A Parlament 399 igen szavazattal, 138 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fontos lépést tett az EU bevételeit szabályozó jogszabály, az úgynevezett „saját forrásokról szóló határozat” (ORD) módosítása felé. A módosítás három új bevételi forrást vezet be: a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeket, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból (CBAM) származó forrásokat, valamint a vállalati nyereségen alapuló ideiglenes statisztikai saját forrást.

A képviselők készek, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kormányokkal a személygépkocsik, kisteherautók, buszok és teherautók károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó új szabályokról. A Parlament csütörtökön 329 igen szavazattal, 230 nemmel és 41 tartózkodással elfogadta a gépjárművek típusjóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó uniós szabályok (Euro 7) felülvizsgálatáról szóló tárgyalási álláspontját.

Az EP-képviselők szerdán megszavazták a schengeni vízumok digitalizálását célzó új törvényt, amely biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé teszi azokat.

A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) nevű eszköz célja a digitális és a biotechnológiák fellendítése, a munkaerő- és készséghiány kezelése, valamint az innováció támogatása.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról 448 szavazattal, 102 ellenében és 75 tartózkodással kedden elfogadott álláspontjukban a képviselők azt várják el a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról, és védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól.

Az új kereskedelempolitikai eszközt elsősorban elrettentésnek szánják, de konkrét ellenlépéseket is lehetővé tesz, ha az EU gazdasági nyomás alá kerülne. A Parlament áldását adta egy új kereskedelempolitikai eszközre, amely konkrét intézkedések meghozatalára jogosítja fel az EU-t arra az esetre, ha egy harmadik ország gazdasági eszközökkel próbálná rákényszeríteni az EU-t vagy valamelyik tagállamát adott szakpolitikájának vagy álláspontjának megváltoztatására.

A képviselők csütörtökön elfogadták a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontjukat. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály célja, hogy az EU-t versenyképesebbé és önállóbbá tegye. Csökkenti a bürokráciát, elősegíti az innovációt a teljes értéklánc mentén, támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), valamint ösztönzi a kutatást és az alternatív anyagok, illetve a környezetbarátabb bányászati és termelési módszerek fejlesztését.

A Parlament ma elfogadta álláspontját az EU levegőminőségének javítását célzó jogszabály felülvizsgálatáról, hogy az európai polgárok számára tiszta és egészséges környezetet teremtsen. Szerdán 363 képviselő szavazott igennel, 226 ellene, és 46 képviselő tartózkodott a Parlament álláspontját meghatározó voksoláson, amely szigorúbb határ- és célértékeket állapítana meg 2035-re több szennyező anyagra, többek között a szálló porra (PM2,5, PM10), az NO2, az SO2 és az O3 tekintetében.

A Parlament kedden megszavazta a megújulóenergia-irányelv módosítását, ezzel is segítve az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben vállaltak teljesítését. A Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban.

A jövőbeli kihívásokra való tekintettel az európai egészségügyi unió megerősítését és a nemzeti egészségügyi ellátórendszerek felvértezését kérik a képviselők. Az elmúlt év folyamán az Európai Parlament Covid19-járvánnyal foglalkozó különbizottsága (COVI) elemezte a válság hatásait, értékelte az uniós és a nemzeti intézkedések eredményességét, és a feltárt hiányosságok és problémák alapján konkrét ajánlásokat fogalmazott meg.

A képviselők jóváhagyták a Tanáccsal egyeztetett terveket. Ezek az európai zöld megállapodás részeként 2030-ra új energiamegtakarítási célokat határoznak meg. A jogszabály mind a primer-, mind a végső energiafogyasztás tekintetében energiatakarékossági célokat határoz meg az EU-ban. A tagállamoknak 2030-ig együttesen legalább 11,7%-os energiafogyasztás-csökkentést kell majd biztosítaniuk uniós szinten (a 2020-as referencia-forgatókönyv előrejelzéseihez képest).

A chipellátás biztosítását, a termelés és az innováció fellendítését, és a hiányok elleni sürgősségi intézkedések bevezetését célzó tervet fogadott el az EP. A Parlament és a Tanács által már elfogadott új jogszabály célja, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai chipberuházások számára az engedélyezési eljárások felgyorsítása és a chipek kritikus jelentőségének elismerése révén, egy úgynevezett "kiemelt nemzeti jelentőségű jogszabály" révén.

Bővül az alternatív töltőállomások infrastruktúrája, könnyebb és egyszerűbb lesz a töltés, és nő a tisztább üzemanyagok részaránya a tengerhajózásban. A közlekedés dekarbonizációját célzó új szabályozás az „Irány az 55%!” klímavédelmi intézkedéscsomag része, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Az EP nagyobb védelmet kér az EU-ban az újságírók és a jogvédők számára a megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. A keddi plenáris ülésnapon elfogadott jogszabálytervezet alapján az Európai Unión belül védelmet élveznek majd az újságírók, a médiaszervezetek, az emberijog-védők, az aktivisták, a kutatók és a művészek azokkal a stratégiai perekkel szemben, amelyeket egyesek megfélemlítésükre vagy megtorlásképpen indítanak, hogy közéleti részvételüket akadályozzák.

Az egészség, a biztonság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében az emberközpontú és megbízható MI-rendszereket kell helyzeti előnybe hozni. A képviselők szerdán 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat tanácsi vitájakor.

Legutóbbi határozatában a Parlament komoly aggályait fejezte ki a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban, tekintettel a Tanács közelgő magyar elnökségére. A szerdai, a magyarországi jogállamiság és emberi jogok helyzetével kapcsolatos plenáris vitát követően a határozatot csütörtökön 442 szavazattal mellette, 144 szavazattal ellene és 33 tartózkodás mellett fogadták el.

Legutóbbi határozatában a Parlament komoly aggályait fejezte ki a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban, tekintettel a Tanács közelgő magyar elnökségére. A képviselők többször kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban, amely a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta a 7-es cikkely szerinti eljárást.

Az EP szerint a 2024-es európai választásokra készülve fokozni kellene az EU védelmét a külső beavatkozással és az információk manipulálásával szemben, ami összehangolt stratégiát igényel. A 2024. júniusi európai választások kapcsán a képviselők arra figyelmeztettek, hogy egyre gyakoribbá és szofisztikáltabbá válhatnak a beavatkozási és dezinformációs kísérletek, illetve a demokrácia elleni támadások.

A Parlament csütörtökön elfogadta tárgyalási álláspontját az emberi jogok és környezeti hatásokra vonatkozó szabályok vállalati szabályozásba történő integrálására vonatkozóan. Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése.

Csütörtökön a Parlament támogatta a törvénytervezetet, amellyel az európai lőszer- és rakétagyártást fel lehet gyorsítani

A Parlament támogatja a termékek ökocímkéinek és tartósságának a javítására, illetve a környezetbarát jellegre utaló megtévesztő állítások tilalmára vonatkozó javaslatot.

Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.

Az EP a reform mellé állt: számadás a kibocsátásról a tengerhasznosításban és a légi közlekedésben is, mechanizmus az importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozására, szociális klímaalap. Az Európai Parlament kedden az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag több kulcsfontosságú jogszabályjavaslatát is elfogadta. A tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki.

A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit.

Kedden a Parlament elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek hatására felgyorsulhat az épületek korszerűsítése, illetve csökkenhet energiafogyasztásuk és kibocsátásuk.