Javaslatok és Témák

Javaslatok
• Az EU külföldi szereplőktől való függőségének csökkentése a gazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazatokban
• Az EU külföldi szereplőktől való függőségének csökkentése az energiaágazatban
• Szabványok meghatározása az EU-n belül és kívül a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok területén
• Szabványok meghatározása az EU-n belül és kívül a környezetpolitikában
• Döntéshozatal és kohézió az Unióban
• Az EU átláthatósága és a polgárokkal fenntartott kapcsolatai
• Az EU mint erőteljes globális szereplő a béke és biztonság területén
• Az EU mint erőteljes globális szereplő a kapcsolatépítés területén

Külügyek, biztonság és védelem: A kül- és biztonságpolitika területén a javaslatok hangsúlyozták, hogy az EU-nak fel kell hagynia a kül- és biztonságpolitikai döntések egyhangú meghozatalával, és ehelyett a minősített többségi döntéshozatalra kell áttérnie. Ez összhangban van az Európai Parlament ismételt felhívásaival, amely szintén azt szeretné, ha Európa gyorsabban és határozottabban reagálna.

Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy egységesen kommunikáljon és valóban globális szereplőként lépjen fel, ezért alapvető fontosságú az uniós főképviselő szerepének megerősítése. A harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai keretében az EU-nak jól ki kell használnia kollektív politikai és gazdasági súlyát, hogy az államokat, szervezeteket és egyéneket rávegye az uniós alapelvek betartására.

A védelem és biztonság területén a javaslatok a párbeszéd előmozdítására és a béke biztosítására irányulnak, olyan uniós fegyveres erők révén, amelyeket önvédelemre és megelőző katonai fellépésekre lehet használni. A haderőt csak kivételes körülmények között és ENSZ-felhatalmazással lehetne bevetni az EU-n kívül.

Nemzetközi kereskedelem: A kereskedelem területén a javaslatok az ellátási láncok diverzifikálását szorgalmazzák, mely révén Európa megerősítheti autonómiáját a kulcsfontosságú ágazatokban. E cél elérésének egyik módja, amint azt az Európai Parlament több állásfoglalásában is megfogalmazta, ha az EU tömbként fellépve folytat ambiciózus kereskedelmi tárgyalásokat ahelyett, hogy azt az egyes országokra hagyná.

Jelenleg számos kereskedelmi megállapodás van folyamatban az előkészítés különböző szakaszában például Chilével, Mexikóval, Új-Zélanddal, Ausztráliával és a Mercosur-országokkal. A Parlament, amelynek feladata a tárgyalási folyamat és az abból eredő megállapodások nyomon követése, gyakran kérte a tárgyalások minél átláthatóbb lefolytatását, és ezt a kérést a munkacsoport javaslatai is többször megfogalmazták. A csoport hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi megállapodások ratifikálásának is gyorsabbnak kell lennie.

A konferencia plenáris ülése ragaszkodik ahhoz, hogy a belső piacon versenyző vállalatokra vonatkozó szabályok egyenlőek és méltányosak legyenek. A Parlament egyetért ezzel: jelenleg zajlik egy olyan jogalkotási javaslat vizsgálata, amely a tisztességes versenykörnyezet megteremtését célozza a belső piacon a külföldi támogatások visszaszorításával, és a jogalkotási folyamat vége felé közeledik egy másik javaslat, amely megnyitná a külföldi közbeszerzési piacokat az uniós vállalatok előtt.

A javaslatok szoros kapcsolatot teremtenek a külpolitika, a kereskedelem és az európai értékek, valamint az alapvető európai célkitűzések között azáltal, hogy megerősítik az Unió kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak etikai és környezetvédelmi dimenzióját. Céljuk a nemzetközi kereskedelem és az éghajlat-politikai intézkedések összekapcsolása annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes munkára vonatkozó normák teljes mértékben érvényesüljenek valamennyi globális értékláncban, hogy az emberi jogi normákat és a szakszervezeti jogokat tiszteletben tartsák, és hogy az EU-ba irányuló árubehozatal a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel összhangban történjen. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a konferencia plenáris ülése is javasolja a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek érvényesítését az Unió szabadkereskedelmi megállapodásaiban. Az Unió épp most folytatja le a fejlődő országoknak szóló preferenciális kereskedelmi programja szabálykönyvének aktualizálására irányuló jogalkotási folyamatot: a Parlament Kereskedelmi Bizottsága által javasoltakhoz hasonlóan a munkacsoport szigorúbb feltételességi rendelkezéseket, valamint hatékony nyomonkövetési és párbeszédfolyamatokat szorgalmaz az egyoldalú megállapodás előnyeit élvező országokkal.

A plenáris ülés javasolja, hogy a kül- és védelempolitikában, valamint a kereskedelemben a multilateralizmus érvényesüljön, összhangban az Európai Parlament külpolitikáról és kereskedelemről szóló főbb állásfoglalásaival.