Javaslatok és Témák

Oktatás: integrált, időtálló és egyenlő: A plenáris ülés az uniós oktatási programok koordinálását javasolja, a nemzeti és helyi tartalmak tiszteletben tartása mellett. Biztosítani kell az oklevelek egyenértékűségét, valamint a szakmai képesítések, a nem formális tanulás és a külföldi tanulmányi időszakok elismerését, többek között az alaptárgyakra vonatkozó tanúsított minimumkövetelmények révén. A polgároknak egy polgári ismeretekre vonatkozó közös modulon keresztül oktatást kell nyújtani az uniós demokráciáról, értékekről és történelemről. Egy e célra létrehozott uniós szervezetnek összehangolt kurzusokat kell szerveznie a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztésére az álhírek elleni küzdelem érdekében. Az iskolai tanterveknek tartalmazniuk kell a „puha készségeket", például a mások meghallgatását és a párbeszédet, a rezilienciát, az önképzést és az eredményorientáltságot.

Mindenkinek tanulnia kell a környezeti fenntarthatóságról és annak az egészséggel való kapcsolatáról, és a biológiai sokféleséget kötelező tárggyá kell tenni. Támogatni kell a tanárképzés során a kreatív és a korszerű tanítási módszerek elsajátítását. A gyermekek oktatási igényeinek kielégítése érdekében prioritásként kell kezelni a hardverhez és a széles sávú internetkapcsolathoz való hozzáférést. Közös uniós oktatási anyagokat kell bevezetni, például az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság és a digitalizáció területén.

Ifjúság: a munkával töltött életszakasz támogatása, szociális védelem, valamint az uniós jogszabályok fiatalokra összpontosító hatásvizsgálata: A fiatalokat jobban be kell vonni a döntéshozatalba, például polgári vitacsoportokon keresztül, amelyekben 10-16 éves gyermekek is részt vesznek. Az európai képviselők iskolájukban találkozhatnának a diákokkal, és valamennyi új uniós jogszabály és szakpolitika esetében el kell végezni egy fiatalokra összpontosító hatásvizsgálatot. Fontolóra lehetne venni az európai parlamenti választásokon való szavazás alsó korhatárának 16 évre csökkentését, a nemzeti pártoknak pedig fiatalabb jelölteket kellene felvenniük az európai választási listákra. A tanulók számára (12 éves kortól) lehetővé kell tenni, hogy formális oktatásuk részeként megfigyelői látogatásokat tehessenek profitorientált és nonprofit szervezeteknél. A Next Generation EU keretében több uniós finanszírozást kell fordítani az európai ifjúsági garanciára. A fiataloknak a szakmai gyakorlataik során és munkahelyeiken méltányos díjazást kell adni, véget kell vetni a fiatalok minimálbérért való foglalkoztatásának, és be kell tiltani a formális oktatáson kívüli, nem fizetett szakmai gyakorlatokat.

Biztosítani kell a fiatalok szociális védelemhez és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférését, és uniós finanszírozás segítségével gátat kell vetni az „agyelszívásnak". Részletes ifjúsági terveket kell kidolgozni válságok (pl. egészségügyi válság vagy háború) esetére, melyek minimálisra csökkentik a fiatalok tanulmányaira, munkájára és mentális jóllétére gyakorolt hatásokat.

Kultúra: az európai identitás előmozdítása és a sokszínűség erősítése: Meg kell erősíteni a cserekapcsolatok kultúráját, az európai identitást és az európai sokszínűséget, az utazást és a szakmai mobilitást ki kell terjeszteni a helyi képviselőkre, a cserelehetőségeket pedig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Fontolóra kell venni új elemek beépítését a meglévő uniós csere- és mobilitási programokba (például polgári szolgálatot az Európai Szolidaritási Testületen belül és kulturális bérleteket a DiscoverEU-n belül). Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a többnyelvűségre már fiatal kortól kezdve, és egy kijelölt uniós intézmény révén jobban meg kell védeni a kisebbségi és regionális nyelveket a nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében. Kötelezően elő kell írni egy másik uniós nyelv ismeretét már általános iskolától kezdve - a határ menti területeken oktatva a szomszédos uniós ország nyelvét -, valamint az angol nyelv hitelesíthető szintű ismeretét.

Az Európa-napnak (május 9.) az egész EU-ra kiterjedő munkaszüneti napnak kell lennie, kezdeményezéseket kell indítani az európai kulturális örökség védelmére és megünneplésére, és a művészeket - különösen jövőbeli válságok esetén - uniós jogi eszközökkel védeni kell.

Sport: az egészséges életmód biztosítása, a sokszínűség előmozdítása, az európai identitás erősítése: Az EU-ban a sportnak hozzá kell járulnia az uniós értékek (nemek közötti egyenlőség, méltányosság és inkluzivitás) védelméhez, az egészséges életmódhoz és az egészséges időskorhoz, valamint az európai sokszínűség ünnepléséhez. Nagyobb figyelmet és támogatást kell biztosítani a helyi és hagyományos sportok és a szabadidős sportolás számára. A plenáris ülés javasolja továbbá, hogy a sportot használják az európai identitás bemutatásának eszközeként, több EU-n belüli sportesemény szervezése, uniós sportcsapatok létrehozása és az uniós szimbólumok sporteseményeken való megjelenítése révén.